Kamaszodik (?)

Úgy döntöttünk, hogy nem ugrunk fejest egy erőltetett menetbe és pesti kultúrkiruccanás helyett itt töltjük az őszi szünetet. Inkább kirándulgatunk a környéken (tegnap a Wallberg nagyon cucc volt C.-ékkel!) és kitalálunk mindenféle jó programot a mackinak. Mivel hétfőn szabadnapom van, kineveztük a mai napot Anya & J. napnak. (Régebb a szemészeti vizsgálatokra esett ez a nap, mikor amúgy is ki kellett venni oviból.) Már előre örült a maci! És én is. A Checker Tobi mozifilmmel kezdtünk délelőtt, az nagyon bejött mindkettőnknek. Utána gyorsan vettünk neki pár suliba járós nadrágot – ez nem a fun része volt a napnak, de muszáj volt letudni. Aztán a Dante badba mentünk, mert termálfürdőre vágyott a ded és ott van 30 fokos medence per pillanat (kinti medence mármint, odakint borongós 17 fok volt). Hát itt már húzta kissé az orrát (“Jó volt, de nem aaaannyira profi!”), bár vidáman pancsolt 2 órát. Úszás után már bágyadtnak tűnt, és akkor még hazafele tervben volt megvenni gyorsan egy szülinapi ajándékot (mert mostmár a mohamanyinak is vannak mindenféle meghívásai) meg J.-nek néhány sportcuccot a Decathlonban. Eléggé neheztelt a majdnem 8 éves, mikor meglátta, hogy a gyerekfoci-részleg ki van rámolva és sem sípcsontvédőt, sem piros focis zoknit (stucnit?) nem találtunk! Nem mertem éhesen hazaérkezni vele, úgyhogy begyúrt gyorsan egy kis ebédet, arcára öltött egy kis világfájdalmat és így érkeztünk haza a túlpörgött (és enyhén féltékeny) másodszülötthöz. Szerintem legközelebb egy programpontnál maradunk és én is alábbadok az elvárásaimból.

Kiegészítés: egyébként nagyon rendes gyerek lett J. Figyelmes, kedves, vicces. Egyidejűleg vág az esze és ejti kétségbe kedves szüleit pl. a figyelmetlenségével. Nem nagyon bírja a kritikát (kire ütött ez a gyerek?) de érzékeny csápjai vannak, mindent magába szív és számon is kéri a legmeglepőbb pillanatokban. 🙂 Napi sokszor kérdi mostanában ábrándosan, hogy mikor megyünk már mamáékhoz? Ezen sokat gondolkoztam mostanában, hogy milyen szuper, hogy neki is megvan az a nyugodt, meleg nagyszülő-élmény, ami nekem is meghatározó volt. Nyilván minket is kedvel (haha), csak hát kemények a hétköznapok és itt egészen más a tempó, mint a vakciós nyugalomban anyáméknál.