Ezen a héten már szuperintenzív a gyógytorna: heti 3 alkalom, alkalmanként 1 órás edzés súlyokkal (felügyelet mellett: 3 betegre jut egy gyógytornász, ami szuper, mert fél szemmel mindig lesik hogy mit csinálsz és azonnal korrigálnak ha szükséges), plusz a félórás egyéni kezelés, vagyis elektro és a masszázsnak nem igazán nevezhető, manuális nyomkodás. Gyorsan le is foglaltam az időpontokat március végéig, hogy tényleg folyamatos legyen ez az intenzitás mert nagyon gyorsan betelnek a helyek. A hétfői alkalom után kicsit nyekeregtem a nagy megerőltetéstől, de ma, négy napra rá már sokkal jobban érzem magam. Egy ideje azon vagyok, hogy minden egyes lépést helyesen (vagyis egyenes lábbal) tegyek meg, ami elég nagy erőfeszítés. Sokkal gyorsabban és fájdalommentesebben haladok ugyanis ha hagyom, hogy a térdem egy kicsit befele forduljon. De az zsákutca, úgy tűnik, tényleg a tudatosan helyes járástól ettől állnak helyre az izmok-inak-szalagok, nem beszélve arról, hogy amióta figyelek erre, szinte teljesen elmúlt a hátfájás is. Úgyhogy nagyjából úgy közlekedek, mint egy fűzős úriasszony, aki sorban áll úrvacsorát venni – a tempóm is kb. ennek felel meg. Persze elég hamar elfáradok így (fejben is, ahogy a Belga is megírta), az implantátum környékén elég erős és fájdalmas nyomást érzek minden lépésnél. És jó kérdés, hogy tényleg a fém irritál-e vagy mást is jelent… Meg recseg-ropog az egész, de azt mondták, emiatt ne aggódjak, mert természetes hogy minden “keresi a helyét” odabent.
Három gyógytornász csaj foglalkozott velem eddig az új helyen, mind a három teljesen más karakter. A harmadik, akivel tegnap találkoztam először, teljesen új gyakorlatokat mutatott, mint a többiek. (Például ugráltam – vízszintesen, egyelőre csak 8 és 16 kg súllyal, de nagyon vicces és élvezetes volt.) Fura arca van ennek a lánynak, enyhe fordított harapással, meg elnőtt, nem túl nőies rövid hajjal. Nagyon kedves és udvarias, tisztelettudó és profi. A karja pedig tele van sebhelyekkel: régebbi hegek és egészen frissnek tűnő foltok, mintha valaki cigarettákat oltott volna ki a bőrén.
A “bóti” gyógytornán kívül meg megy tovább az itthoni program, sok szobabici, talajtorna, tükör előtti nyújtó- és stabilizáló gyakorlatok. Tegnap egy órát szobabicikliztem (800 kj, eddigi rekord! éljek, éljek!). A sok Agatha Christie pedig meghozta hatását, mert egy kész krimit álmodtam az éjjel bosszúval, hamis identitással, utazással, csattanóval.