Matek

Lassan el kellene kezdjek új állás után nézelődni, ehhez viszont el kellene dönteni, hogy mit is szeretnék. Avagy – kit akarok átverni? – nem annyira az a kérdés, hogy mit szeretnék, hanem, hogy a) mi fér bele a családi logisztikába? és b) mi az a minimum bevétel, amit be kellene célozni? És akkor az összes ezzel kapcsolatos tényező, amit még figyelembe kellene venni ahhoz, hogy egyáltalán tudjam, hogy milyen irányba gondolkozzak. Most a fő gond ugye az, hogy én a sok közlekedéssel, túlórákkal, bemutatókkal stb. nagyon kivonultam a családi életből és ezért állandóan A. az ügyeletes szülő – nagy szerencse, hogy épp megteheti, mert annyira alacsony a munkahelyi terhelése (más kérdés, hogy mennyire örül neki, mert a két gyerek nyilván leamortizálja az ember idegeit, pláne ha háttérben olykor dolgozni is kéne). Viszont plafonálódott ennél a cégnél és már nagyon rég arról beszél, hogy váltana. Ez jót is tenne neki, tudja is, mégsem igazán akarja rászánni magát és erre én nagyon jó ürügy vagyok per pillanat, mert amíg én ennyire sokat vagyok távol, ő hogy is válthatna? Szóval sokismeretlenes tényező és nagyjából a nyuszikás vicc szintjén mozgok (“Hogy áll a sapkád, nyuszika?”), mert egyelőre kevés esélyét látom, hogy találnék olyan állást, ami viszonylag jól fizet, de flexibilis (mindenképp szükség lenne home office-os lehetőségre is) nem terhel le mentálisan annyira, hogy délutánra teljesen zombi legyek, mert ugye akkor kezdődik csak a java. Ja, és ha valamennyire értenék hozzá, vagy nem lenne unalmas, hát az is cucc lenne! De ahhoz, hogy elkezdjek keresni, arra lenne szükségem, hogy tudjam, mi az A. terve? Egyáltalán el tudja még képzelni, hogy jómunkásemberként reggel elmenjen és estére hazaérjen? Szeretne inkább óraszámot redukálni és akkor én is ahhoz képest kéne keresgéljek? Vagy hülye lenne otthagyni a mostani állást, ahol ekkora szabadsága van és mégis oké a fizetés? Ne járassuk a macit 4.-ig a napközibe? Stb.

Szóval a matekezés nem csak az anyagiakra vonatkozik, hanem az időbeosztásunkra és az energiaháztartásunkra is. Szerintem nagoyn érdekes esettanulmány vagyunk, amióta dolgozok jól kirajzolódnak ezek a tektonikus mozgások, amik gondolom minden család életében jelen vannak előbb-utóbb. Jeligénk: “…mint malac a jégen!”