Dö-dö!*

Ma nem mondhatom, hogy semmi nem törént.

Egyrészt sikerült 5 órát aludni, aztán a hajnali derengésben pakolászni**, mert (tádá!) jött a takarítónő 9-re és három órán át sikálta a lakást, amíg én J. haverinával tologattam a lányokat a parkban. Ez a téma majd mindenképp megér pár misét (posztot), mármint hogy miért érzi úgy az ember, hogy teljes csőd az élet minden területén, ha nem képes tisztaságot és rendet tartani a házában. Lényeg a lényeg, nagy kő gurult le a szívemről, hogy átmenetileg ragyog a ház (bár nyilván nem sikerült minden kupacot felszámolni, ahhoz pár nap magányos tevékenyekdésre lenne szükség), aztán a mohamanyi két perc alatt összekent mindent spenóttal és gyorsan lerámolt pár polcot, csak a miheztarátst végett.

Másrészt ma elkezdődött az, amitől rettegtem már jó ideje: a baba két közepesen komoly balesetet is összehozott. Először a cipőtartó szekrény éles sarkát fejelte le nagy lendülettel (a sarokvédőt már rég letépte széles vigyorok közepette), lett a homlokára egy szabályos lyuk. Pánikosan hívtuk az anyámékat egy kis konzultációért de mondták, hogy ez csak zúzódásnak tűnik, nyugi, elmúlik. Este pedig a földön heverő apjára mászott épp fel és amikor meghallotta, hogy belépek a házba, annyira gyorsan próbált elémjönni, hogy valahogy fejreesett a nagy sietésben. Hatalmas sírás lett, az orra vére is eleredt kicsit. Öt perccel később már ráhangászott és bulizott, de minket jól leamortizálnak érzelmileg ezek az ügyek. Kicsi babám, sokszor penderül neki az ajtófélfának is a nagy lendülettől, amivel közlekedik. Fel kell vértezzem valahogy a gyenge anyai szívemet, kemény idők következnek azt hiszem.

*Ezt a hangutánzó szót használja a baba, mikor megkérdezzük, hogy beütötte-e valamijét.
**Tegnapelőtt készítettem J.-vel egy miniinterjút. Már egy ideje terveztem megörökíteni a hangját, meg a válaszokra is kíváncsi voltam (egy haverom posztolta ki a saját kislányával készült interjúcskát, onnan vettem a kérdéseket). Az egyik kérdés az volt, hogy “Mit csinál anya egész nap?” J. rávágta: “Mosogat és pakol.”

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s