Vonalkás – énblog edition

  • Káosz napok – egész héten ideges voltam és feszült. Tudjuk az okokat, jobban érdekelne, hogy hogy tudok valahogy javítani a helyzeten. Hét elején egészen új mélységeket értünk el egymás sértegetésében A.-val, de szerencsére empátiával viseltetünk egymás nehézségei iránt (két ember helyett dolgozott, úgyhogy kemény hete volt).
  • Valamikor hét elején legugliztam hogy “breastfeeding + rage”, hát ennek is van alapos szakirodalma, úgy tűnik. Ez hosszabb meg bonyolultabb topik egy pársorosnál, de a lényeg, hogy egy idevágó FB-csoportban landoltam és egész megnyugtató, hogy a) sokan sokfélét mesélnek, látszik, hogy sokkal elterjedtebb a dolog, mint az ember gondolná és b) úgy tűnik, az én problémám nem olyan vészes, valszeg simán csak a kimerültség okozza. (Plusz a saját tér hiánya. Meg a 24 óra rendelkezésre állás, gondolom.) Állítólag a magnézium is segít, hogy erre magamtól nem jöttem rá!
  • Mára kicsit visszatért az életkedvem. Ezt onnan lehet tudni, hogy főztem sokat (gyömbéres-szójaszószos disznóhús sok korianderrel és grillezett cukkinivel, hatalmas minestrone a következő napokra, zöldséges biryani holnapra). Holnap egy tortát is összedobnék, mert A.-nak szülinapja lesz. Szerencsémre babatortát kér, amit fél óra elkészíteni, haha.
  • Mikor épp nem főztem, akkor a gyerekekkel tekeregtünk a parkban (A. meg végre eljutott szaladni, el is haladt mellettünk adott pillanatban, J. nagyon meg volt illetődve tőle). Hideg volt, de napos, jól be voltunk bugyolálva. J. az új focilabdáját próbálta ki. Nagyon cukik voltak, a baba beállt velem a kapuba védeni – én mondjuk főleg őt kellett védjem a labdától. Délután, amíg A. a nagybevásárlást abszolválta, kicsit házibuliztunk a babákkal. Elővettem a vicces, kis fénypöttyöket forgató lámpát (biztos van tisztességes neve is, csak foglamam sincs, mi az) és hallgattunk egy mixet attól a sráctól, aki az esküvőnkön is DJ-zett. Aztán este a nagykádban fürödtek együtt a gyerekek, ma először. Szóval voltak jeles és szép pillanatok is, nem csak kiabálásból meg feszkóból áll az élet.
  • Végre vizírbe került a Social Dilemma c. film, sajnos amire elkezdenénk nézni, általában éjszaka van már, szóval még tartogatjuk. Viszont meghallgattuk az interjút a pasival (köszi, Armchair Expert, már a sokadik nagyon izgalmas beszélgetés) és jó rendesen szöget ütött a fejünkben. Remek időzítéssel épp ma kezdett el összeesküvős spameket küldeni az egyik idősebb rokon a családi csetbe, lehidaltam tőle.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s