Piac, wellness

Szerintem idén max. háromszor ha eljutottam a piacra, a maival együtt mármint. Délre esőt mondott, A. próbált dolgozni, úgyhogy felnyaláboltam a mohamanyit és elhúztam az utánfutóban a piacra. Gondoltam, ha délelőtt megyünk kevesen lesznek, nem lesz kifosztva, nem kell sorbanállni. Ugyanerre gondolhatott mindenki más is, mert ennyi embert még sosem láttam a piacon. Persze nem volt gyúródás, inkább egy fura reneszánsz tánc alakzataira emlékeztetett az egész: másfél-két méter távot tartva kígyóztak-kunkorodtak a sorok össze vissza, a halas meg a zöldséges sora összetalálkozott a húsos előtt, a sajtos bódé sora pedig sunyin bevette a kanyart és a bódé mögött kanyargott a járdán. Le kellett volna fényképezzem.

A nap másik fénypontja a fogászat volt, amit pedig alapjáraton utálok, illetve még mindig irtózok tőle, mint ovis koromban, csak már nem akadok ki teljesen, amikor menni kell – inkább halasztgatom, mint a felelős felnőttek… Egyrészt kiderült, hogy nincsenek lyukas fogaim, pedig már gyökérkezelős armageddonokat vizionáltam magamnak. (Mondjuk röntgent nem készítettek, úgyhogy lehet, hogy készül valami meglepetés a mélyben, de ebbe most inkább nem gondolok bele. A fogorvosnő szerint a fádalom inkább a fogcsikorgatással, éjszakai befeszüléssel függhet össze, hm…) És ami még örvendetesebb: végre megint szép fehérek a fogaim. Volt ugyanis az egyiken egy elszíneződés és a tavaszi karantén alatt teljesen kiakadtam, hogy micsoda igénytelen küllemet kölcsönöz az embernek az ilyesmi. Persze azért mostanig húztam az időt vele, mert meg voltam győződve róla, hogy ez is valami drága és bonyolult műveletbe fog átcsapni, de lám, a standard fogtisztítással teljesen eltávolította az illetékes. (Note to self: csínján a kávéval. Meg a vörösborral. Nem mintha túlzásba vinném mostanában, “bár igény volna rá”.) Annyira feldobódtam attól, hogy egy fokkal vállalhatóbban nézek ki, mintha legalábbis egy három napos wellness kiruccanáson üdültem volna. Pedig csak átbicikliztem a hideg, esős novemberi sötétben a kisparkon és kucorogtam egy órát egy fogorvosi székben.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s