Szia, nyár, szia, München

Mindig ez van, mire végre lesz (vagy van) időm írni, azt sem tudom, honnan kezdjem.

Visszajöttünk, épp zajlik a visszaszokás. Kicsit meredek volt az első két nap kettesben J.-vel – megszoktam a lazulást, hogy sok felnőtt jutott a mackóra és én is tudtam lazulni meg mindenfélét intézni. Jó volt otthon az udvar, a nagy tér, a társaság. Feltett szándékom volt, hogy most aztán őszig csak és kizárólag J.-vel foglalkozom (és befejezem a fesztiválos utómunkát, azt még el sem kezdtem, na de az nem nagy ügy), illetve lefogyok 10 (haha), de minimum 5 kilót*, mert megint elértem a vágósúlyomat. Ehhez képest A. már kedden úgy ment munkába, hogy reggel bőgtem, délután is, mikor hazajött. Nem vagyok büszke rá, de ez van, ha megint durvák az éjszakák, fáj a hátam és a mackó is szintet lépett, borzasztó aktív és hisztis is néha. Ma viszont fantasztikus nap volt, köszönhetően az A.-ék cégét ért vírustámadásnak és a spontán szabadnapnak. Reggel elnéztünk a közelben levő játszóházba, reggeliztünk egyéb anyákkal és leteszteltem J.-t indoor, gyerekek között, hát, remélem októberig még fejlődik a barátkozóssága. Délben A. már itthon is volt, elment szaladni, addig én megetettem-altattam J.-t, aztán eldőltem én is és, láss csodát, két és fél óra mély kómás alvás után már nem voltam olyan mogorva köcsög, mint reggeliben, sőt. Aztán A. elment a macival játszótérre meg vásárolni, én főztem, tornásztam, takarítottam, pakoltam, ami kell. Az este is jó volt, J. aranyoskodott (totyog körbe a házba, mikor épp nincs hisztirohama, rettentő aranyos), megvacsoráztunk (csodás, hogy mostmár egy kosztot ehetünk), A. mosogatott, lezuhanyoztuk a macit, mert tiszta homok volt a haja, aztán kb. 5 perc alatt elaltattam, és már háromnegyed tíz körül aludt, ami tudom, hogy így is szégyenletesen késő, de mostanában még később jött össze (mert későn sötétedik és világosban nem hajlandó kidőlni).

A szemészeti kalandjainkról, a világmegváltó gondolataimról és egyéb izgalmakról majd máskor.

*Ez úgy néz ki, hogy igyekszem kétnaponta 1-1 nagyot szobabiciklizni este (amíg A. alatat, azalatt pont megnézek egy rész sorozatot (The Handmaid’s Tale, még van 1 rész, rágom a körmeim), másképp nem nagyon fér bele ez a luxus, úgyhogy ezzel motiválom magam), meg igyekszem nem zabálni, mint a bolond. De a 90 naposba még nem vágtam bele, iszom is egy kicsit a rozéfröccsből, szervusztok.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s