Vattaagyú

Az éjjel többször is arra ébredtem, hogy a fiúgyermek odaaraszolt a fejemhez, majd diszkréten lefejelt. Álmában nyüstöl szegényke, úgyhogy nem veszem zokon, de tény, hogy ez hosszú távon nem olyan vicces (esetleg ha puszit adni bújna oda). Úgyhogy elkezdtem kicsiágyakat nézni. Más kérdés, hogy miért ez a hirtelen éjszakai aktivitás? Mostanában rengeteg a nyafogás is, remélem nem traumatizáltuk le az icipici lelkét valamivel…

Szóval csodálatosan kialvatlan és tompaagyú vagyok ma is. Délelőtt kikísértük anyámat a buszállomásra, aztán azóta felváltva szórakoztattam a dedet és igyekeztem interjút fordítani, az átütő siker elmaradt. Holnap reggel pedig szívkontrollra kell vinnem a gyermeket, úgyhogy újabb fél nap kiesik majd a szorgoskodásból. Nem tudom, mikorra lesz ebből valami, mert ahhoz nem csak nettó idő kellene, hanem egy kis agykapacitás is. Talán ma este, ha nem húzódik 11-ig a fektetés. Whish me luck.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s